„Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?” (I. Kor. 15:54-55)
Október végén, november elején óhatatlanul többet eszünkbe jut a halál gondolata. Az egész országban régi és új hagyományok mentén emlékeztetve vagyunk, hogy létezik. Talán egy kicsit összeszorul a gyomrunk is, mert eszünkbe jut, egyszer nekünk is szembe kell nézni vele.
Memento mori! Emlékezz a halálra!
A fenti mondat sokszor elhangzott az ókor óta azok felé, akik életük csúcsán voltak; arra emlékeztetett, hogy ne bízd el magad, használd bölcsen az idődet, mert ezen a földön az élet véget fog érni. Nem haszontalan, ha néha mi is emlékszünk erre, akkor is amikor a mai közgondolkodás arra terel bennünket, hogy éljünk úgy, mintha ez az élet örökké tartana.
A ló másik oldala, amikor annyira félünk a haláltól, hogy a rettegés megkötöz, lebénít és rabbá tesz. Jézus azt szeretné, ha szabadok lennénk a lebilincselő halálfélelemtől. Az Ő szabadítása ebben az esetben is elég!
Jézus azért jött, hogy „megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak.” (Zsidók 2:15)
Ne felejtsünk el emlékezni arra a mindent megváltoztató tényre, hogy Jézus Krisztus is szembenézett a halállal, meghalt, majd az Atya feltámasztotta Őt a halálból. Teljes lett a győzelem a halál felett! Isten nyilvánosan megszégyenítette és legyőzte a halált!
Ezért van az, hogy bárki, „aki hallja az én (Jézus) igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe”. (János 5:24)
Kedves olvasó, Jézus legyőzte a halált feltámadása által. Ha hiszel Benne, neked sem tud ártani, mert már megnyerted az örök életet!
