A legfontosabb hálaok: Isten szabadítása

A 2023. október 8-án tartott délelőtti hálaadó istentisztelet összefoglalása (https://www.youtube.com/watch?v=Z86mF7Su3ts)

Merényi Zoltán gyulai baptista lelkipásztor a 107. Zsoltár első 32 versét olvasta fel a délelőtti hálaadó istentisztelet alapigéjeként.

„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!”- kezdődik a Zsoltár.

Különböző élethelyzetekből érkeztünk a hálaadónapra, de fontos lenne, hogy mindannyian eljussunk arra a pontra, hogy hálát tudjunk adni. A hála jót tesz nekünk, ezt már a pszichológia is felismerte, de igazán csak az tud hálát adni, aki átélte Isten szabadítását.

A Zsoltár alapján négy élethelyzetben lévő embert lehet beazonosítani.

Az első csoport az, „akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost”. Ezek az emberek keresik az örömöt, az élet értelmét, de nem találják.

A második csoport az, „akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve”. Ez a csoport a megkötözöttek csoportja, akik rabjai valamilyen tévképzetnek, hamis érzelemnek, bűnnek vagy káros szokásnak, amitől nem tudnak szabadulni. Ilyen függőség lehet a média, a sorozat, a közösségi média, a pornó, a munka vagy az alkohol függőség. A templomok, gyülekezetek is azért ürülnek ki manapság, mert nem vagyunk szabadok arra, hogy elmenjünk istentiszteletre, mert valami rabságban tart minket, például úgy gondoljuk, hogy muszáj dolgoznunk vagy tanulnunk. 

A harmadik csoport az „ostobáké”, akik belesétálnak a csapdába maguktól, pedig tudják, hogy rossz lesz nekik és tönkre teszik magukat. Például újra és újra túlköltekeznek.

A negyedik csoport azoké, akik „hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték” és a szél, a hullámok ide-oda hányták őket. Ezek az emberek talán önhibájukon kívül kerültek olyan élethelyzetbe, amely maga alá temette őket. Súlyos betegség, munka vagy emberek okozta problémák előidézhetnek ilyeneket, amelyekbe az emberek belefáradtak és feladták a harcot.

A megoldás mindegyik csoport részére az ige szerint az, hogy eljutottak arra a pontra, amikor „az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és Ő kiszabadította őket”. Majd a szabadítás után hálát adtak a megmenekülésért Istennek.

Gondoljuk végig, hogy miből szabadított meg bennünket Isten, majd adjunk hálát érte!

Amennyiben szabadításra van szükségünk, akkor bátran kiáltsunk az Úrhoz és kérjük a szabadítást!

Írta: S.K.R.